Személyes

Spirálfüzet, te rohadék!

A lehető leggyorsabban megpróbáltam beletemetkezni az édesanyám által hátrahagyott dokumentumokba, iratokba, füzetekbe és jegyzetekbe, hogy ezzel is próbáljak valamit magammal és a gyászommal kezdeni. Irgalmatlan mennyiségű füzet van teleírva a különböző pedagógiai témákkal, ráadásul minden füzet más és más és hát sajnos kevésbé rendszerezett, mint gondoltam.

Több problémával is szembesültem.

A füzetek típusai:

A régi, hagyományos A4-es füzetekkel semmi gond nincs, szabadon hajtogathatóak és jól szkennelhetőek. Aztán jöttek a spirálfüzetek… Lehet én vagyok a túl óvatos, de nem igazán szeretném, hogy a drót összekarcolja az üveg felületet. Meg sajnos 1-2 óvatos próba esetén is jól láthatóan eltartja a füzet szélét, így nem lesz tökéletes a szkennelés. Ugyanez van, ha megpróbálom kihúzni a gépből a spirál részt… De akkor mit lehet tenni?

1-2 füzetnél megpróbáltam kihajtani a drótot, de mivel ezek a füzetek a több éves tárolás után sérült/deformált spirállal is rendelkeztek, így nagyon nehezen ment a kitekerés, vissza meg kvázi szinte egyáltalán nem. Aztán volt olyan füzet, ami csak meg lett kezdve, pár oldal lett teleírva. Ezeket a későbbi helytakarékosság miatt (majd kifejtem) kénytelen voltam „kitépni”, levágni az oldalát, szkennelni és lefűzni.

És akkor még mindig csak a „sima” spirálfüzeteknél tartunk. A 250 oldalas projektfüzetek megvannak? Na az meg a nagy rugó miatt eleve esélytelen a rendes szkennelésre (ha nem akarom szétszedni).

Szkennelés vagy gépelés?

Mi a baj a szkenneléssel? Elvileg semmi, nagyon hasznos dolog és ma már jó minőségben lehet művelni. De a kézírást még nem ismeri fel a gép… tehát van egy 200 oldalas pdf-ed, amiben nem tudsz keresni. Begépelni? Én viszonylag azért elég gyorsan gépelek, de ennyi füzetet feldolgozni… hát egyedül az biztos hogy évekbe telne. Próbálkoztam a diktálással is. Bár vannak egész ígéretes kezdeményezések, a mennyiség miatt sajnos ez is ugyanolyan macera.

Kategorizálás?

Na ez egy újabb nehézség, amire talán most már tudom a megoldást. Vagy valami olyasmit. Hogyan kategorizálnál olyan dolgot, amit nem nagyon ismersz? Most van olyan 150-250 füzet, amiben rendet kéne vágni. Többször nekifutottam, de mindig változtattam. Talán most megvan valamennyire az irány. Fő kategóriákat kreáltam, amikbe nagyjából bele lehet húzni a füzet tartalmát. Aztán megpróbáltam valami alkategóriákat is megállapítani, de ebbe belebuktam többször is. Egyszerűen nem ismerem annyira a pedagógiát, hogy részletesebben be tudjam sorolni a témákat. Úgyhogy egyelőre csak fő kategóriák vannak. Minden füzet kapott egy kategóriás sorszámot, pl.: GYP_001, azaz Gyógypedagógia, 1. füzet, illetve átlapozva néhány főbb címet, kulcsszót kiírtam még. Na meg persze a füzet típusát, illetve jön majd még az archiváló doboz száma is.

Talán ha sikerül mindent rendszereznem, utána könnyebben fel tudok esetleg még állítani 1-1 kategóriát, ha esetleg szükséges. A lista így talán átlátható, kereshető és legfőképp használható lesz.

Ahogy korábban említettem, jelenleg helyhiánnyal küzdök. Gondolva a későbbi hasonló állapotra kénytelen voltam megcsonkítani a pár oldallal-negyed tartalommal megírt füzeteket. A lapokat gondosan kitéptem és levágtam, majd szkenneltem és archiváltam. A megmaradt csonka füzeteket pedig félretettem. Ezen kívül rengeteg üres füzet is van, amiket anya megvett. Szeretett papír-írószert vásárolni, nem sok olyan alkalom volt, hogy ne vegyen valamit ha ilyen boltba megy. A jelenlegi állás szerint a két gyereknek kábé az egyetemig nem kell füzetet vennie…

Nem kellett gyászolnom családtagot gyerekkorom óta, 5 éve sajnos a sógorom hunyt el. Azt azóta is blokkolja az agyam mindenféle magyarázattal… Most 36 éves vagyok és fogalmam sincs jót teszek-e azzal, amit csinálok. Minden emlékeztet anyámra, hát még a füzetek, a képek… Leírhatatlan a fájdalom és pótolhatatlan a veszteség.

Aztán jönnek a gyerekek: az egyik még túl kicsi, talán emlékezni sem fog rá, a másik meg annyira szerette, hogy nem tudja feldolgozni az elvesztését… és akkor még nem is beszéltem arról, hogy mi még azon ötleteltünk egyszer, hogy mivel a lányom hamarosan elkezdi az iskolát, le kéne költözni anyámékhoz, hogy ő tanítsa legalább alsóban… benne legalább megbíztam, az oktatási rendszerben annyira nem. De sajnos már ez nem fog megtörténni…

Nincs igazság ezen a Földön.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük